Születésnapodra

(december 16.)

Írni bármiről lehet. Leírni azt, amit a másikról gondolsz, nem olyan nehéz. Sőt, egészen könnyű. De leírni azt, hogy mennyire fontos egy személy az életedben, nos, az nagyon nehéz.

Mert könnyű leírni egy barát barátságát, de azt, hogy mennyire jó apa voltál, azt nem. Úgy érzem, nincsenek azok a szavak, melyekkel ezt ki tudnám fejezni, így csak visszaemlékezem.

Emlékszem, mikor még kicsi voltam, és a nyakadban ültem, onnan figyeltem az alattam sétáló embereket. Néha a hajadba markoltam, néha a nyakadba, néha átöleltem a homlokod. Máskor a fejedre hajtottam az én fejem, belefúrtam az arcom sűrű fekete hajadba.  Amilyen az enyém is volt. Biztonságban éreztem magam. És ez az érzés, a biztonság érzése, a mai napig megvan, ha a közelemben tudhatlak.

Emlékszem, éveken át életben tartottad a gyerekhitünket a csodákban és a mesékben azzal, hogy Mikulásnak öltözve bekopogtál az ajtón minden év december ötödikén. Álarcot vettél fel, piros köpenyt, süveget, vattaszakállad a mellkasodat verte. A zsákot hoztad a válladon, a konyha padlójára raktad azt, s kinyitva meglepetéseket húztál elő belőle. Néha tuskóval tréfáltál meg bennünket, néha el akartál vinni bennünket, mert rosszak voltunk, de mi mindig vártunk. Szerettük az apu- mikulást.

Emlékszem, mikor elkezdtél felnőttként kezelni. Tanácsot adtál. Elmondtad mi jó, mi rossz. Figyelmeztettél, mire vigyázzak, mit kellene tennem. De sosem akartál irányítani, csak terelgettél a jó irány felé. És ezt értékeltem. Én, aki gyűlöltem, ha korlátoztak.

Szeretted és szereted a békét. Talán sose hallottam még egy embertől sem annyiszor, mint tőled azt a szót: szeretet. Talán innen van az, hogy számomra is olyan fontossá vált ez a szó és annak tartalma. Talán ezért keresem az olyan embereket, mint Te vagy.

Tudod, nincs annál jobb, mikor hazajövök a messziből, itt vagyok Veled, Veletek, s nem kell, hogy beszéljünk, csak az a tudat, hogy együtt vagyunk, nyugalommal tölt el.

Hatvanéves lettél. A Te ünneped az enyém, a miénk is. Mindannyiunk számára jelentesz valamit. Számomra a legjobb apát, másoknak a legjobb férjet, barátot, sógort, miegymást. Tudnod kell, hogy fontos vagy nekünk, s szeretnénk magunk mellett tudni.

Isten éltessen hát sokáig, drága Édesapám!

Fülest vásárolni azért nehéz, mert nem mindegyikkel hallom a zene dallamát, valamint alig van olyan hely, ahol vásárlás előtt ki lehet próbálni, hogy az valóban jó, hallom-e vele a zenét.

Körülbelül egy-másfél éve azonban találtam egy mobilos, tartozékos boltot. A bácsi, aki kiszolgált, nagyon rendes volt, kipakolt egy csomó fülest, és úgy harmadikra egy piros zsinóros darabnál felcsillant a szemem, hogy végre az agyamig hatol a hang, és szinte rezeg az agyam belülről, ha bedugom.

A bácsi kétkedően nézett rám, aztán csak odaadta.

Kicsit aggódtam ugyan, hogy a zsinórozása nem túl strapabíró, de hallottam vele! Ettől függetlenül, mivel amúgy sem őrzöm kincsként a zsinóros dolgokat, 1-2 hónap után elszakadt. Egyébként is jellemző rám, hogy a bevált dolgokból duplát veszek, így visszamentem a boltba.

Ezúttal egy fiatalabb pasas volt a pult mögött, aki próbált más fülest ajánlani, de én hajthatatlanul a piros fülest kértem. Ekkor már kezdett gyanússá válni, hogy nagyon le akarnak róla beszélni, bár gyanítottam, hogy nem egy minőségi darabról van szó. Könnyen tönkrement, és mint kiderült, annyira hangos, és rossz minőségben továbbítja a hangot, hogy nem is forgalmazzák újra. Kifutó darabról van szó.

A pasas azért irtó kedves volt, miután elmagyaráztam neki, hogy szájról olvasok és hallássérült vagyok, előszedte és kipróbáltatta velem az összes fülest. Mókás volt, ahogyan izgul, drukkol, hátha valamelyikkel hallani fogom a zenét. Vagy tíz füles után a piros, eddig már bevált darabot kértem. A pasi lemondóan kiszámlázta nekem a darabot, következő alkalommal még eljátszottuk ugyanezt.(persze, hogy 2 hónap múltán ismét ott kuncsorogtam egy új darabért, mert tönkrement), de a legutóbbi alkalommal, mikor meglátta, hogy belépek az ajtón, fejét csóválva mosolygott egyet és automatikusan leszedte a piros fülest.

Rosszallóan rám nézett, majd kiszámlázta, és adott rá 1o%-os kedvezményt.

Egyem a szivét :)