Szájkóder

Nem hallod? Szájkóder!


08
csütörtök
aug 2013

Charlie Chaplint mindenki ismeri. Fekete-fehér figura, bozontos bajusz, sétapálca, kantáros buggyos nadrág és kerekített fekete kalap. A némafilmek királya bámulatos pantonim mozdulatokkal, arcmimikával csetlett-botlott a mozivásznon a kor mozilátogatói előtt.

Nem sokan tudják, de Chaplin szoros kapcsolatot ápolt a kaliforniai híres festővel, Granvile Redmonddal. Granvile siket volt, így Chaplin belekóstolt a jelnyelv világába, lévén, hogy csak így értették meg egymást. Felismerte a mimikák, gesztusok jelentőségét, ami a filmjeiben nagy hasznára vált. Együtt is szerepeltek több némafilmben, ami igazán szívmelengető, ha belegondolunk, hogy kettejük kapcsolata, munkássága példaként állhat a mai kor embere előtt. 

Chaplin élete olyan volt mint a filmjei: egyszerre kell sírni és nevetni rajta. Chaplin a filmről és életéről alkotott véleményét így foglalta össze: Az élet, ha közelről nézed, tragikus, de távolabbról nézve komédia. Ezért vállalhatta, hogy az Életem c. könyvében őszintén írjon nehéz gyerekkoráról, édesanyja elmezavaráról, vagy arról a magányról és elveszettségről, ami újra és újra rátalált, akármilyen gazdag és sikeres volt is. Történeteit olvasva egy színes, de töredezett kaleidoszkópba lesve látunk bele Chaplin életébe. A végén csak benyomások maradnak, és Chaplin azon életszemlélete, hogy minden nevetés nélkül telt nap elvesztegetett nap.

Címkék: némafilm siket pantonim charlie caplin Redmond Granvile