Szájkóder

Nem hallod? Szájkóder!

Az emberek egyik  tulajdonsága, amin gyakran megütközöm, hogy borzasztóan felszínesek. Hogy gyakran az alapján ítélnek, amit látnak. Mikor leszázalékoltak, és kézhez kaptam, hogy hány százalékban nem vagyok munkaképes ép társaimhoz képest, csak ültem, és azon gondolkoztam, hogy ez annyira abszurdum, morbid, hihetetlen, ironikus és legfőképpen nonszensz, amit a papír úgy ordít felém, hogy szinte hallom:

 

,, Ami látszik rajtad, az szánnivaló és komoly fogyatékosság, ami nem, az szinte nincs is."

 

Amellett, hogy hallássérült vagyok, a bal kezem is mozgássérült. Ha nagyon egzakt akarok lenni, akkor úgy mondom, hogy halmozottan fogyatékos vagyok, aki mozgássérült és hallássérült.

A százalékolás úgy működik ez esetben, hogy a két fogyatékosságot külön értékelik százalékosan abból a szempontból, hogy mennyire akadályoz az életviteledben, a munkavállalásban, a hétköznapokban. A számokat látva komolyan gondolkozóba estem, hogy kik azok az ép (sic) emberek, akik a szociális hivatalban ülnek és döntenek az én életem felől, úgy, hogy fogalmuk nincs arról, hogy egy-egy fogyatékkal élni mit jelent.

 

A mozgássérült kezemre ugyanis jóval magasabb százalékot kaptam, mint a hallássérülésemre.

 

Nyilván úgy gondolkoztak, hogy nem tudok majd egykönnyen fizikai munkát vállalni. Rendben. Elfogadom. De belegondoltak abba, hogy ténylegesen melyik fogyatékosságom hátráltat igazán? Megkérdezett engem bárki is? És mi van a szellemi munkával?

Igaz, kitanulnék fodrásznak, ötvösnek, kozmetikusnak, szakácsnak, cukrásznak, pincérkednék, de nem tehetem, mert valószínűleg nem vennének fel sehová fél kézzel. Dolgoztam már olyan helyen, ahol nehéz dolgokat kellett emelni, de megoldottam. De csak azért dolgozhattam ott, mert protekcióm volt, és nyári munkás voltam. Főzök fél kézzel, és sütni is tudok. Rendben tartom a háztartást, és azt mondom, hogy nincs olyan dolog, amit ne tudnék megoldani! Nyomva kell tartani a gázt és közben meg kell gyújtani, ha főzni akarok? Térddel benyomom a kapcsolót és fél kézzel meggyújtom a gyufát.

De tanulni nagyon nehéz. Ülök az órákon és nem értek semmit. Dupla annyit tanultam világéletemben, mint az, aki hall, mert otthon hozzá kellett olvasnom az anyaghoz mindent, hogy megértsem. Barátkozni nehéz, mert szájról olvasok. Beszélnek körülöttem, és nehéz mindent érteni. Szórakozni nem tudok akárhol, mert sötétben nem értek semmit, a mozit csak feliratosan nézem. Nyelvet tanulhatok, de nagyon nehezen és használni szintén vagy nem fogom tudni vagy nagyon minimálisan. Felvesznek dolgozni valahová? Vajon mindenki felém fog fordulni? A hallássérülés a kommunikációban akadályoz. Szájról olvasással a környezetből érkező információk 32-40%-a jut el hozzám.

 

De ez nem látszik rajtam, mert tudok beszélni. 

 

Miért olyan emberek ülnek ezeknél az asztaloknál, akik nem sérültek? Miért nem biztosít a világ olyan lehetőségeket, hogy a fogyatékkal élők harcolják ki a társaiknak a jogaikat? Miért nem törtetünk mi jobban, hogy elmagyarázzuk a világnak, hogy miképp élünk, és mire lenne szükségünk? Miért nem mutatunk rá a hézagokra és hibákra, amit ki kell javítani?

Mert jelenleg az van, hogy mindenki sír vagy beletörődik. Meg az, hogy ha szociális hivatalba kell menni, akkor összegyűjtenek egy kis nyálat a szájukban, hogy nyáladzzanak. Mert az látványosabb, mert az emberek még mindig azt hiszik, hogy egy fogyatékosság annál súlyosabb, minél jobban látszik. Amiben, még ha van is némi ráció, durva túlzás.

 
deafproject8.jpg

Címkék: siket nagyothalló hallássérült szájrólolvasás

A bejegyzés trackback címe:

https://szajkoder.blog.hu/api/trackback/id/tr646068106

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lavór 2014.04.27. 18:13:59

Csak a halottak lehetnek ma leszázalékolva Magyarországon. A félhulla már munkaképes, nem tudtad?
Ha 50%-ot eléri az egészségkárosodásod,- persze, ha megvan a kellő szolgálati munkaviszonyod is -, mert akkor rehabilitálható leszel és 38 ezerért dolgozhatsz végre valahol. Még félre is tehetsz ekkora bérből. Önálló életet tudsz kezdeni, nem szorulsz senki segítségére, ugye? Végre örülhetsz, révbe értél. Megnyílnak előtted a bankok ajtajai, jobbnál jobb hitelekkel bombáznak... Úgyhogy készülj a Kánaánra, elérted azt, amire egészséges ember csak vágyálmaiban mer gondolni: dolgozhatsz. Igen, furcsa lehet ezt a szót az elején ízlelgetni, de lássuk be, hihetetlen katarzist okoz, miután a sérült ember felfogja, a társadalom számít rá, az ő munkájára. Végre elérted, hogy nem vagy jogosult a közgyógyra, igaz, ki sem tudod váltani így az összes gyógyszered, de fene bánja! Kellesz a társadalomnak!

Nemhiába, a magyar empatikus nép.
Fontos a betegek és az elesettek sorsa.
Hogy nem sül le a bőr a képükről szégyenükben!

A rokkant is ember · http://arokkantisember.blog.hu 2014.04.27. 20:41:49

"Miért olyan emberek ülnek ezeknél az asztaloknál, akik nem sérültek? Miért nem biztosít a világ olyan lehetőségeket, hogy a fogyatékkal élők harcolják ki a társaiknak a jogaikat? Miért nem törtetünk mi jobban, hogy elmagyarázzuk a világnak, hogy miképp élünk, és mire lenne szükségünk? Miért nem mutatunk rá a hézagokra és hibákra, amit ki kell javítani?"

Kedves szerző a fenti soroknál szebben én se írhattam volna le a helyzetet, KIVÉVE az idézett utolsó mondatodat, hiszen az "A rokkant is ember" blog pl. 2 éve mást sem csinál, mint ezt. És persze nyilván sokan mások is...

szájlány 2014.04.27. 20:57:42

@A rokkant is ember: Persze, ez rendben is van, de úgy gondolom, hogy ez nem elegendő.:) De ha mondjuk összeverődnének az egyetemen végzett sérültek, és ki-ki a szakterületén harcolna szakmailag, azzal látványosabb eredményt érhetnénk el.

fghjk · http://sorry.google.com/sorry/?continue=x 2014.04.27. 22:04:25

szvsz a leszázalékolás nem arról szól h mennyire problémás "normál" életet élni, hanem hogy mennyire hátráltat munkát vállalni, ez meg gondolom tiszta statisztika.

Anne57 2014.04.29. 10:54:34

Az jutott eszembe a blogot olvasván, hogy múlt évi, sokadik felülvizsgálatomon " csak" a halláscsökkenésemről vittem orvosi papírt, hisz az egyéb problémák évek óta fennállnak. A " kedves " doktor úr közölte velem, hogy leleteket kellett volna gyűjtenem , nem állást keresni. ( igen nagy keservesen találtam egy 4 órás állást , havi 31 000,- ft ért )
süti beállítások módosítása